Látványa csodálatos érintése mámorító valják az adria szerelmesei!

A magyar túristák által leglátogatottabb tenger az Adriai-tenger. Területe hozzávetőleg 135000 km2, északon a Trieszti-öböl választja el a szárazföldtől, délen pedig az alig 63 km széles Otrantói-szoroson keresztül kapcsolódik a Jón-tengerhez. Az Adriai-tenger az Appennini-félsziget és a Balkán-félsziget között fekszik, hossza 770 km, szélessége 120-220 km. Az Adriai-tenger gyönyörű és érintetlen víz alatti világot kínál, a víz felett pedig át van itatva történelemi  emlékekkel és évszázados tradíciókkal.

Adriai-tenger legnagyobb félszigetei

• Gargano-félsziget
• Isztriai-félsziget
• Peljesac-félsziget

Adriai-tenger legnagyobb öblei

• Velencei-öböl
• Manfredoniai-öböl
• Trieszti-öböl
• Rijekai-öböl
  
• Kotori-öböl

Adriai-tenger földrajza

Az Adriai-medence két részre osztható. A sekély északi terület a Földközi-tenger legnagyobb self területe. Az Isztriai-félsziget környékén és a Trieszti-öbölben az átlagmélység 50 méter. Déli irányba a tengerfenék fokozatosan lejt 100-150 méteres mélységig. A középső szakaszon, nagyjából Ancona és Gargano között zárt, meglehetősen tagolt hasadékot, a Közép-Adriai mélytengeri árkot találjuk, amely eléri a 266 méteres maximális mélységet.

A tenger legmélyebb pontja az Otrantói-szoros felett húzódó Adriai-párkány térségében található. Az 1230 méteres mélység a Földközi-tenger legmélyebb pontjához (Hellén árok 5121 méter) képest nem tekinthető jelentősnek. Az Adriai térség, különösen annak északi területe, geológiailag egészen fiatal transzgressziós tenger. A legutolsó jégkorszak végéig az Adriai medence majd 50%-a szárazföldi terület volt. Az Észak-Adriai vizekre jellemző számos víz alatti barlang és üreg nem a tenger eróziós munkájának az eredménye, hanem a szárazföldi karsztképződés emléke. Az úgynevezett Würm eljegesedés végén 12000 évvel ezelőtt, a hirtelen felmelegedés miatt a számítások szerint 117 méterrel emelkedett meg a világtenger szintje. Az alig 1000-2000 év alatt végbement tenger elöntés során borította el a víz az Adriai medence jelentős részét. Az Adriai-tenger sótartalma - hasonlóan a Földközi-tenger egészéhez, - meghaladja a világóceán 35 ezrelékes átlagát. A sótartalom a déli Adriai térségben eléri a 38 ezreléket, de északon a Pó folyó hatására ez az érték 36 ezrelék körüli. Érdekes tény, hogy ebben a keskeny, elzárt tengervályúban, a mediterrán medencében, a Tunéziai-szoros után, itt a legjelentősebb az ár-apály szintkülönbsége. Amíg a Földközi-tenger területén az ár-apály szint általában nem több 30-40 cm-nél, a Trieszti-öböl környékén a dagály szint elérheti az 1,20-1,50 méteres magasságot.

Igen változatos az Adriai-tenger élővilága is. Az Adriai térségben egyaránt megtalálhatók a mediterrán medence nyugati területén honos fajok ugyanúgy, mint a keleti medencére jellemző néhány faj. A fajkeveredés annak tudható be, hogy hidrológiailag az Adriai-tenger tekinthető a legjobban keresztrétegzett tengerrésznek a Földközi-tenger területén. A felszíntől 40 méteres mélységig általában 3-5 hidrotermikus határ található. Így például a legmelegebb hónapban, augusztusban, a felszíni hőmérséklet elérheti a 27 °C-ot, ezzel szemben 35-40 méteres mélységtartományban 10 °C-kal kisebb a hőmérséklet.